Pp kicsi 45
2017-05-25

Hírek a cyberkorszak hajnalából

Villámhírek az orvosi kutatások eredményeiről.

Hatékony gyógyszer a cisztás fibrózis kezelésére

A következő évben várhatóan piacra kerülnek az első olyan gyógyszerek, amelyek a cisztás fibrózisnak nem csak a tüneteit kezelik, hanem a probléma gyökerét szüntetik meg.
A tesztelések során napi két tabletta a legyengült állapotban lévő emberek tüdejének egészségi szintjét jelentős mértékben javította. A kísérletben résztvevő cisztás fibrózistól szenvedő betegek egy kis súlyt is felszedtek és kevesebb antibiotikumra volt szükségük.
Amennyiben a gyerekeken végzett tesztek is hasonlóan sikeresnek bizonyulnak, akkor a Vertex Pharmaceuticals gyógyszergyártó vállalat még idén kérvényezni fogja a gyógyszer értékesítési jogát Európában, így a forgalmazás várhatóan 2012-ben indulhatna el.

A krónikus fájdalomért felelős gén

A kutatók azonosították a krónikus fájdalomért felelős gént, ami pl. a tartós hátfájdalom elleni gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet. A Science folyóiratban megjelent tanulmány során a Cambridge-i Egyetem kutatói kísérleti egerekben eltávolították a HCN2 gént a fájdalomérzékelő idegekből. A gén eltávolítása megszüntette a krónikus fájdalmat, ugyanakkor nem befolyásolta az akut fájdalmat. A kutatók azt remélik, hogy az eredmény utat nyit olyan gyógyszerek kifejlesztése előtt, amelyek gátolják a HCN2 gén által termelt fehérjét, amely a krónikus fájdalmat szabályozza. Peter McNaughton professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta, az a legizgalmasabb a felfedezésben, hogy a HCN2 gén eltávolítása illetve gátlása anélkül iktatja ki a neuropátiás fájdalmat, hogy a normális akut fájdalmat befolyásolná. Nagy szükség van ugyanis olyan hatékony kezelésekre, amelyek úgy képesek csillapítani a fájdalmat, hogy közben a szervezet figyelmeztető mechanizmusát érintetlenül hagyják.

Inzulin-spray segíthet a demenciában szenvedőknek

Az inzulin fontos az agy sejtjei közötti kommunikációban, az agyműködéshez is szükséges anyag. Amerikai kutatók kisméretű tanulmányukban úgy találták, hogy az orrba juttatott inzulinspray javította az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek emlékezőképességét. A vizsgálatba 104 embert vontak be, akiknél enyhe és közepes közötti mértékű demenciát állapítottak meg korábban. Suzanne Craft kutatócsoportja arra kereste a választ, hogy mi történik, ha a vegyületet közvetlenül az agyhoz juttatják el.
A résztvevők harmada placebót kapott, kétharmada pedig különböző koncentrációjú inzulint tartalmazó oldatot. A vizsgálatban szereplő páciensek négy hónapon keresztül naponta fújtak az orrukba az oldatból. Azok a páciensek, akik a kisebb dózisú inzulint kapták, javulást mutattak a memóriateszteken, és mindkét inzulinos csoport jobban szerepelt az általános gondolkodási képességet mérő teszteken.

A daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához járulhat hozzá egy magyar kutatás

A daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához és egyes fertőző betegségek legyőzéséhez is hozzá-járulhatnak azok a kutatások, amelyeket Vértessy Beáta, az MTA Szegedi Bio-lógiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese és kutatócsoportja végez. Az örökítőanyag, a nukleinsavak és főként a DNS azonban kémiailag meglehetősen instabil, sérülékeny molekulák, és ez az instabilitás élettani körülmények között is megjelenik. A DNS nem csupán külső rákkeltő hatásokra, hanem a sejt normál működése során is sérül. Ezek a sérülések a sejt hibás működéséhez vagy akár halálához is vezethetnek. Az evolúció során olyan javító mechanizmusok alakultak ki, amelyek megvédik a sejtet az örökítőanyag károsodásának súlyos következményeitől. Élettani körülmények között a leggyakoribb meghibásodás a citozin dezaminálása, amelynek során a DNS-ben citozinból uracil képződik. Míg az uracil az RNS alapvető építőeleme, addig a DNS-ben nemkívánatos hatásokhoz, mutációkhoz vezethet. Az enzimológiai intézet által vizsgált dUTP-áz (dezoxiuridin-trifoszfatáz) enzimcsalád gátolja az uracil DNS-be való beépülését. A kutatók eredményei szerint az enzimfunkció eltűnése több élőlényben bizonyítottan letális következményekkel jár. Az enzimcsalád esszenciális volta ellenére Vértessy Beáta és kutatócsoportja mégis a javító enzim működésének gátlását próbálja elérni. Ez a preventív mechanizmus elsősorban azoknak a sejteknek az esetében fontos, amelyekben aktív DNS-szintézis folyik, ugyanis a felnőtt, kifejlett élőlényben a sejtek túlnyomó többsége már nem szaporodik. A kutatók az enzimcsalád gátlása révén képesek elpusztítani az aktívan szaporodó sejteket: iIyenek a rákos sejtek, a vírusok által megtámadott sejtek, vagy a tuberkulózis és a malária kórokozói. A Mycobacterium tuberculosis esetében már három olyan molekulacsaládot is találtak az intézet kutatói, amelyek specifikusan és hatékonyan gátolják a kórokozó dUTP-áz enzimjét.

Dinoszaurusz-csontban találtak vírusokra utaló jelet

A vírusok keletkezésének időpontja máig homályos, hiszen a parányi kórokozókból semmi sem marad fenn hosszú távon. Német kutatók azonban most olyan csontbetegség nyomaira leltek egy 150 millió éves dinoszaurusz-csigolyában, amelyet kanyarószerű vírusok okoznak. A kutatók a növényevő Dysalotosaurus lettowvorbecki dinoszaurusz csontjaiban fedezték fel a betegség jeleit. Maradványait a tanzániai Tendaguruban ásták ki, és a berlini természettudományi múzeumban helyezték el. Az őslény az úgynevezett Paget-kórban szenvedett. A megkövült csont elemzése fényt derített arra, hogy más csigolyáktól eltérően a közepe egyenletesen megvastagodott, felülete pedig karfiolszerű. A mikro-komputertomográfia a Paget-kór klasszikus kórképét tárta fel: a csont belsejének leépülését és a külső rész növekedését. Ez vezetett a külső réteg megvastagodásához. A radiológiai leletek arról tanúskodnak, hogy a fertőzés már a dinoszauruszoknál is ugyanolyan menetrend szerint zajlott le, mint az embernél. Tehát a Paget-kórt potenciálisan kiváltó paramyxovírusok legalább 150 millió éve léteznek.

Az őszi kikerics lehet egy új rákgyógyszer alapja

Hamarosan elkezdődhetnek az őszi kikerics felhasználásával készült új rákgyógyszer klinikai próbái. A Nagy-Britanniában honos őszi kikerics (Colchicum autumnale) gyulladást csökkentő hatását már a korai gyógynövényregiszterekben feljegyezték. Ezt a hatást a colchicin nevű vegyület váltja ki, amely a szilárd tumorok ellen hatékony, ám a test egészséges szövetei számára mérgező. Rákgyógyászati felhasználása ezért korlátozott volt eddig. Bradfordi kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk a molekula szerkezetét, hogy a vegyület inaktív legyen a testben egészen addig, amíg el nem éri a daganatot. Amikor azonban a ráksejtekhez ér, ott tönkreteszi a tumort ellátó ereket, így a daganatot valósággal kiéhezteti. Ezt a megkülönböztetést az teszi lehetővé, hogy minden tumor termel olyan enzimeket, amelyek eredeti feladata a környező sejtek lebontása lenne, hogy a daganat növekedhessen. A módosított vegyülethez egy fehérjét kapcsoltak, amely ártalmatlanná teszi azt az egészséges szövetekben, a szilárd daganatokban termelődő enzim azonban visszaállítja az eredeti, mérgező molekulát. A kutatók azt remélik, hogy a humán klinikai kipróbálás is megkezdődhet 18 hónapon belül a leeds-i St. James Kórházban.

Először próbálták ki emberen a mesterségesen előállított vért

Először végeztek humán alanyon transzfúziót mesterségesen előállított vérrel. Luc Douay, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem professzora vérképző őssejteket vont ki egy önkéntes alany csontvelőjéből majd fejlődést segítő szerekkel vörösvérsejteket növesztett belőlük. Douay csapata megjelölte ezeket, hogy követhetőek legyenek, majd tízmilliárd sejtet (nagyjából két milliliter vérben van ennyi) visszainjekciózott a csontvelődonor testébe.

Öt nap elteltével a mesterséges vérsejtek 94, huszonhat nap múlva pedig 41-63 százaléka keringett az alany szervezetében, amely megegyezik a természetesen létrejött vérsejtek túlélési arányával. A mesterséges úton képzett sejtek ugyanúgy viselkedtek, mint a természetes vérsejtek, tehát oxigént szállítottak a testen belül.Az eddigi szintetikusvér-kísérletek inkább arra fókuszáltak, hogy egy mesterséges vérhelyettesítőt hozzanak létre, mint arra, hogy természetes vért hozzanak létre mesterségesen. Az angliai Essex Egyetem professzora, Chris Cooper például egy olyan hemoglobin-alapú vérhelyettesítőn dolgozik, amely kevésbé mérgező, mint amikor ez a fehérje kötetlen állapotban van.
„Természetesen az őssejtes módszernek is megvannak az előnyei: az így létrehozott anyag átömlesztése ugyanis jobban hasonlít a vörösvérsejtéhez, tehát nem jár annyi kockázattal, mint amennyit a mostani mesterséges anyagoknak tulajdonítanak” – mondta Cooper.

Mindez nagyon jó hír a nemzetközi egészségügynek: az eredmények a korlátlan vérkészlet ígéretével kecsegtetnek. A fejlettebb országok véradóinak növekvő száma ellenére a világnak égető szüksége van tartalék vérkészletre. Ez főleg azokon a területeken fontos, ahol magas a HIV-fertőzöttek aránya, hiszen itt sokkal kevesebben adhatnak egészséges vért.

A mesterséges vér megoldhatja az eddig akadályokba ütköző vérátömlesztést például természeti katasztófákkal sújtott elszigetelt területeken is. Itt viszont előnyösebb a teljesen mesterséges típust használni, mert az nem igényel hűtést, a friss és az őssejtből előállított vér viszont igen.

Bár Douay a Blood orvosi folyóiratban publikált eredményei nagy előrelépést jelentenek, a mesterséges vér tömeggyártása még mindig távolinak tűnik. Egy vérátömlesztésre váró betegnek a Douay tesztjében felhasznált tízmilliárd sejt kétszázszorosára lenne szüksége. Erre jelentene megoldást Robert Lanza javaslata, aki az első között hozott létre mesterségesen vérsejteket. Szerinte embrióőssejteket kellene használni kiindulásként, mert így a Douay áltral létrehozott mennyiség tízszeresét lehetne előállítani.

A szerzőről