Pp kicsi 45
2017-10-18
269293 4895837548932 2035567993 n

Csöpi, a hóember és a hónyúl barátsága

Egy kis érdekesség arról, hogyan töltik leendő pedagógusaink szabad perceiket két tanóra között.

Nagyritkán előfordul, hogy egy-egy tanár késik az órájáról pár percet. Kiváltképp nem meglepő ebben a zord, tavaszinak nem éppen mondható időben. A vonatok is késnek, a buszok is, tehát azok a tanáraink is, akik tömegközlekedéssel érkeznek a tanórákra.

2013. március 26-án, kedden a nagy havazásnak köszönhetően kiszámíthatatlanná vált a közlekedés, s ennek következtében óra előtt pár perccel értesültünk a hírről, miszerint várnunk kell aktuális óránkra, mert késve érkezik a tanárnőnk.

Mi fordul meg ilyenkor egy óvodapedagógus fejében?
- Hát, akkor nincs mese, játsszunk!!! Valamennyien a csoportból kesztyűt húztunk a kezünkre, rétegesen felöltöztünk és kirohantunk a friss, érintetlen hóval borított Hattyas sori tájra.

Ha van hó, adott a hóember, de mi van akkor, ha jön a Húsvét és még mindig van hó?
- Építsünk hónyuszit!
Így történt, hogy a harmadéves óvodapedagógusok egy része Csöpinek, a hóembernek épített egy barátot, Hónyúl személyében. A hónyuszi köré hótojásokat raktunk, és az egyik csoporttársunk pirosasra színezte be kesztyűjével a nyuszi vendégváró hímes tojásait.
A közös projektmunka közben szálltak a jóindulatú hógolyók egymás arcába, újabb felismerés született arról, hogy gyermeki lelkünk bármikor felszínre kerülhet.

Egy órával később, tanárnő is megérkezett és csodálkozva dicsért meg bennünket a hasznos időtöltésünk miatt.

Tanulság: akkor lehetsz hiteles pedagógus a gyerekek között, ha magad is gyermek tudsz lenni, akkor, amikor a helyzet azt kívánja!

Kép: Valki Irén

A szerzőről