Pp kicsi 45
2017-08-19
Let%c3%b6lt%c3%a9s

Az ukrán helyzet

A cikk célja, hogy az ukrán helyzetet kicsit másként, a miértek oldaláról közelítse meg, megérthessük, miért is történik mindez.

Ahhoz, hogy megérthessük, mi is történik most Ukrajnában és még inkább, hogy miért történik, kicsit régebbre kell visszanyúlnunk. Ukrajna, Európa második legnagyobb országa már régóta szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, ám egészen 2013 novemberéig úgy tűnt, Kijev aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval, ezzel jó eséllyel kihívva maga ellen Moszkva bosszúját.

Eurázsiai Unió

A volt KGB-ügynök, Putyin többször egyértelműen leszögezte, hogy egy ún. Eurázsiai Uniót kíván létrehozni, mely nem titkolt szándékkal a volt Szovjetunió egységét hivatott újjáéleszteni. Ennek első lépéseként létrehozta az Eurázsiai Gazdasági Közösséget (jelenleg három tag: Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország), amelyet 2015-ben az Eurázsiai Unió váltana fel. A jelenlegi tagokon kívül még négy jelölt szerepel Moszkva listáján, amelyből egy kicsúszni látszott Putyin karmai közül (A négy jelölt: Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Örményország és Ukrajna). Ukrajna nem az első példa, mely megmutatja, hogy az oroszok mennyire rossz szemmel is nézik, ha a volt tagországok nyugat felé kacsintgatnak. 2004-ben, amikor Észtország, Lettország és Litvánia EU tagállamok lettek, orosz katonák ezrei jelentek meg az előbbi országok keleti határainál „gyakorlatozni”. 2004-ben Moszkva még nem döntött tényleges beavatkozásról, ám most, hogy egy számukra sokkal fontosabb, nagyobb területű és hozzájuk közelebb álló országról van szó, talán még háborúba is bocsátkoznának.

A tettek kezdete

2013 októberében kezdődtek meg az első komolyabb szankciók, ugyanis ekkor közölte a Gazprom, hogy Ukrajna 822 millió dollárral (!) tartozik nekik augusztus és szeptember hónapra. Ezután szinte rögtön, a hónap második felében az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy beszüntetik a személyigazolvánnyal történő határátlépést a két ország között és azonnali hatállyal egy drótkerítést húztak az orosz oldalon. A legfenyegetőbb mégis Putyin azon mondatai voltak, mellyel arra utalt, ha Ukrajna aláírja a társulási megállapodást, Oroszország komoly korlátozásokat fog bevezetni a gáz exportjára nézve. Németország elvileg készen áll arra, hogy gázzal lássa el Ukrajnát, ám ennek a tervnek két buktatója lehet. Az egyik, hogy a vezetéket Szlovákián keresztül vezetnék, akik viszont vonakodnak az ötlettől, hisz félnek az orosz megtorlástól. A másik, jelentősebb probléma, hogy Németország gázellátásának nagy részét szintén Oroszországtól kapja, annyi a különbség, hogy az Északi Áramlat vezetéken, ami kikerüli Ukrajnát. Egy biztos, ha a korlátozás életbe lép, Európában az egekbe szökhetnek a gázárak.

De mi lesz velünk?

Bár Angela Merkel kijelentésével védelme alá helyezte az ukránokat, a Testvériség vezetékből nem csak nekik, hanem több másik országnak, köztük hazánknak és Szlovákiának is ez az egyetlen gázforrása. Ha az oroszok leállítják a szállítást, csak tározóinkra számíthatunk. Ugyanakkor egy másik alternatíva sokkal relevánsabbnak tűnik, mely szerint az oroszok csak az ukrán mennyiséget vennék ki a vezetékből, amelynek két kimenetele lehet. Az egyik, hogy az ukránok egyáltalán nem kapnak gázt (nem túl reális), vagy pedig az, hogy fontosabbnak ítélik saját lakosságukat, mint a többi országét és vesznek ki a mennyiségből, ezzel a nyugati szomszédjaikat károsítva, melynek végeredménye az lehet, hogy a volt Szovjetuniós tagállamok egymásnak esnek. Magyarország azonban más problémákkal is szembe nézhet ezen probléma kapcsán. A Szovjetunió felbomlása óta hazánk nem volt még olyan közel az orosz befolyási övezethez, mint amennyire most kerülhet. Ha az ukránok engednek az agresszív orosz politikának és belépnek az Eurázsiai Unióba, akkor határosak lehetünk az újból összeálló keleti tömbbel.

Egy „jó” üzlet vége

Szentpéteri Bertalan, a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, Ukrajna volt a harmadik legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnerünk (összességében a 14.). A 14 milliárd dolláros kereskedelemben mi elsősorban gépek, berendezések és élelmiszer exportját végeztük, míg energiahordozók jelentették az importot. Azért is jelentős probléma a kialakult helyzet, mert Ukrajnával egy folyamatosan növekvő piacot és egy relatív jelentős kereskedelmi partnert veszthetünk, tavaly 10 hónap alatt 12%-kal nőtt a kereskedelem volumene. Bár az ukrán belpolitikai helyzet csak közvetetten érintené a hazai viszonyokat, nem feledkezhetünk meg az ott élő, nagyjából 150 ezer fős magyar kisebbségről sem, akik esetleges befogadására a magyar hatóságok már készen állnak.

A képek forrása:

businessinsider.com
truthdig.com
wikipedia.com
theresilientearth.com

A szerzőről