Pp kicsi 45
2017-04-30
Eus p%c3%a9nzcsap

Brüsszel aggódik az Uniós források elosztása miatt

Brüsszelben rossz szemmel nézik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az alájuk tartozó felügyelő szervezetek megszüntetését.

Hogy leálltak-e az Uniós kifizetések, vagy ezek a hírek kacsák? Minden nézőpont kérdése: Az Unió valóban nem fizetett ki számlákat április óta, ám a kormány szerint azért, mert ők nem küldték ki azokat. A valós kép ennél árnyaltabb, ezen cikk keretében igyekszünk rávilágítani a valós okokra és a várható eseményekre.

Az Unió hivatalos álláspontja szerint: „További információkra van szükségünk mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket”. A magyar kormány ezen nyilatkozatra hivatkozva egyelőre nem is küld ki számlákat Brüsszelbe, hanem megpróbálja felszámolni a problémákat generáló okokat. Shirin Wheeler, az Unió illetékes szóvivője azt nyilatkozta, hogy nem szakították meg a kifizetéseket, ugyanakkor valóban írtak egy levelet hazánknak, melyben komoly aggodalmaikról tájékoztatták a kormányt.

Jack Engwegen, az Európai Bizottság Magyarországért felelős vezetője későbbi levelében úgy fogalmazott: „Hadd kérjek elnézést a kavarodásért, amit a két igazgatónk levele okozott az Irányító Hatóságok minisztériumba olvasztásáról. A levél nem figyelmeztetés, nem megszakítás és nem is egy előfelfüggesztés”. Ugyanakkor nem tagadta, hogy az Unió vizsgálja a magyar rendszer tisztaságát.

A probléma oka

Az Uniónak igen komoly fenntartásai vannak azzal szemben, hogy a kormány tovább központosította a pénzek elosztását: januártól megszűnt az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), melynek szerepét Lázár János és maga a miniszterelnökség vette át. Erre, a kormány álláspontja szerint azért volt szükség, mert így gyorsítani tudják a források kiosztását, mellyel nagy csúszásban vannak. Az Unió egyértelműen kifejezte nemtetszését az ügyben, ám vétót nem emelt ellene.

A kirobbantó ok az volt, amikor április 15-től a kormány felszámolta az NFÜ alá tartozó felügyelő szervezeteket is, amelyek korábban önálló cégként működtek (Pl: MAG Zrt., vagy VÁTI Nonprofit Kft.). Normális esetben az EU negyedévente fizeti ki az addig felgyülemlett számlákat, s a két kifizetési időszak között az állam hitelezi meg a nyertesek támogatásait. Csepreghy Nándor nyilatkozata szerint a legutóbbi kifizetéssel semmi probléma nem volt, nem abban az időszakban történtek az átalakítások, ám ez radikálisan megváltozhat a következő kifizetésre. Abban az esetben, ha a gond megoldódik, a nyertesek talán meg sem érzik az egész ügyet, ám ha újabb baki következik be, nagyon súlyos következményekkel járhat.

Súlyos gondok jöhetnek

Az előző (2007-2013) periódus kifizetési ideje hamarosan lejár (2015 legvége), tehát az, ami addig nem készült el, vagy nem került kifizetésre, az „bent ragad” az Unióban, vagyis azon forrásokhoz már nem lehet tovább hozzáférni (jelenleg 1500 milliárd forintról van szó). Ez az 1500 milliárd forintos összeg megegyezik a teljes magyar szja-bevétellel (tavaly 1505 milliárd volt), vagyis akkora csapás lehet Magyarországnak, mint ha a teljes lakosság nem fizetné be a személyi jövedelemadót.

Lázár Jánost azzal bízta meg Orbán Viktor, hogy gyorsítsa fel a rendszer működését ilyen vészterhes időkben, ám úgy tűnik ezt a célt nem sikerült elérni. Külön nehézség, hogy most már nem minden rajtuk múlik. Az Unió május végéig vizsgálja az átalakítást és csak utána küldi meg a jelentést, vagyis Magyarországnak körülbelül 20 napja marad újjászervezni az átalakításukat. Ha még ezt a szoros határidőt be is tudnák tartani, félő, hogy Brüsszelen bukna el a dolog, nem tudni, hogy ők mennyi idő alatt dolgoznák fel a visszaküldött anyagokat.

Minden emberre szükség lesz

Az NFÜ megszüntetése, a lebonyolítás minisztériumokba történő átszervezése nem csak az Unió miatt lehet nehézkes, hisz az államnak meg kell győzni több ezer fejlesztéssel foglalkozó embert, hogy dolgozzanak továbbra is nekik. Egy fejlesztéspiaci forrás jelezte, hogy nagy mennyiségű olyan önéletrajz áramlik be hozzájuk, akik korábban a fent említett területen dolgoztak, ám ott kívánják hagyni az állami szektort. Ez régebben azért volt szokatlan, hisz nagyon jól lehetett keresni ezen állami pozíciókban, ám az új intézményrendszerben a közalkalmazottak kevesebbet fognak kapni, például a béren kívüli juttatások plafonja 200 ezer Ft, ami korábban 1, vagy akár 2 millió Ft is lehetett. Csepreghy Nándor azt mondta, „mindenki munkájára számítanak”, vagyis mind, a nagyjából 3000 munkatársra szükség lesz. Az alkalmazottaknak kiküldték a szerződésajánlatot, amelyben a bér és cafeteriajuttatások is szerepelnek, erre a jövő hétig várják a válaszokat.

A legmagabiztosabb hozzáállás szerint is igen rázós lesz az elkövetkezendő időszak és mi csak reménykedni tudunk benne, hogy végül minden a helyére kerül.

Kép forrása: hir.ma

Farkas Tamás
Kucsik László

A szerzőről