Pp kicsi 45
2018-06-18
Kicsi01 15 02 17 0

Hopp Hoppláda, irány a Nagyszínházba!

2015. február 28-án volt a premierje a Szegedi Nemzeti Színházban a Hoppláda című mesejátéknak. 

A színház már régóta ad helyet különböző jótékonysági célú előadásoknak. Produkciói egy részét hallás- és látáskorlátozottak számára akadálymentesíti, és jelentős kedvezménnyel teszi lehetővé a megtekintésüket. Az igazgató, Gyüdi Sándor elmondása szerint: „Nagyon fontos, hogy a gyermekek kellő időben találkozzanak színházi élményekkel…”. Így csatlakozott a Szegedi Nemzeti Színház első vidéki intézményként a Roma Club Alapítvány Egy mosollyal több programjához. A kezdeményezés célja, hogy kulturális élményt nyújtson olyan óvodásoknak, iskolásoknak, középiskolásoknak és egyetemistáknak, akik nem, vagy csak elvétve juthatnak el színházba, koncertre, hangversenyre vagy más egyéb programokra.



A Hoppládát színpadra állító Tóth Miklós rendező szerint: bár nem közismert történetről van szó, jó és fontos ez a mese. Egyszerű szimbólumokkal szól fontos emberi kapcsolatokról, olyan dolgokról, mint a barátság, a szeretet és az árulás.

Az előadás tulajdonképpen egyszerű elemekből építkezik, mégis egy mulatságos, érzelmekben gazdag történet kerekedik ki a színpadon. A főszereplő manópáros: Adalberta (Borsos Beáta) és Borsó (Gömöri Krisztián), gondtalan hétköznapjait éli egy erdő közepén két elhagyatott ládikóban. Néha összevesznek, civakodnak, majd kibékülnek és folytatják megkezdett játékukat. Látszólag semmi gondjuk az életben, egészen addig, amíg fel nem bukkan Hoppmarshall (Rédei Roland), aki megnyerő külseje és behízelgő modora ellenére egymásnak akarja ugrasztani a barátokat. Válogatott eszközökkel manipulálja a párost, hogy megszerezze legfontosabb kincsüket, az életüket jelentő ládikákat. A két szeretetreméltó főhős fontos kérdésekkel kerül szembe e különleges napon. Ki az igaz barát? Az, aki azt mondja magáról? Vagy aki becsapott? Lehet-e a barátom, aki megpróbált elárulni? Hogyan kell bocsánatot kérni, ha megbántottam azt, aki igazán fontos nekem? Látszólag sikerrel jár Hoppmarshall, de rájön, hogy neki ennél sokkal többre van szüksége: a személyeket is birtokolni akarja. Hogy sikerülni fog-e neki? Nos, erre csak annyit tudok mondani: meg kell nézni a darabot.


Noha a mesejáték csupán háromszereplős, a karakterek nem tűnnek elveszettnek a hatalmas térben a Grosschmid Erik tervezte díszletek között. A mese elsősorban a három különböző személyiségre épít: nincs benne zene, tűzijáték, akrobata mutatványok, varázslatok. Ez egy rövid, de annál intenzívebb darab, ami alaposan megmozgatja a szereplőket.

Az előadás kellemes, könnyed, egyszer nézhető. Szerezhet örömteli pillanatokat még felnőtteknek is talán. Azért egy jó tanács tőlem! Ha van kistestvéretek, kisebb unokatestvéretek, őt mindenképpen vigyétek magatokkal! Határozottan jobban fogjátok élvezi ti is!

Képek: szinhaz.szeged.hu 
 

A szerzőről