Pp kicsi 45
2018-07-17
Ezlesz

Pünkösdi királyok és pünkösdi királynék nyomában

Egy elfelejtett ünnep a múlt századból.

Minden évben eljön az a hétfői nap, amikor a legtöbb üzlet zárva tart és mi nem értjük, hogy miért. Aztán fellapozzuk a naptárunkat és jön a felismerés: pünkösd van. De pontosan mit is jelent ez? Egyáltalán ünneplünk még valamit ezen a két napon vagy csak jólesően hátradőlünk és élvezzük, hogy nem kell iskolába mennünk?

A pünkösd az egyik legősibb keresztény ceremónia. Minden évben a húsvétot követő hetedik vasárnapon és hétfőn a hívők a szentlélek kiáradását magasztalják, sokszor hatalmas zarándokutat tesznek a legfontosabb kegyhelyekre. Erdélyben ma is minden esztendőben megtartják a csíksomlyói búcsút, ahová több százezer magyart várnak idén is. Az eredetileg székely hálaadási összejövetel, amire maga IV. Jenő pápa (1431-1447) buzdította a híveket, mára igazi hungarikummá nőtte ki magát azzal együtt, hogy közigazgatásilag Románia ad otthont a rendezvénynek.

Magyar szempontból különösen az teszi izgalmassá ezt az ünnepet, hogy a vallási szokások erőteljesen keverednek a pogány népi hagyományokkal. A pünkösdi királynéjárás például a termékenységvarázslással hozható összefüggésbe, de a Mária-kultusz is ezekből az ősi tradíciókból táplálkozik. Folklórban azonban más európai országokban sem volt hiány. A pünkösdi királyválasztás az egész kontinensen elterjedt volt, természetesen különböző változatokban.

Általában a közösség legszebb és legszelídebb lányát választották pünkösdi királynévá

Magyarországon – mint ahogyan a legtöbb helyen – ügyességi versenyekben mérték össze az erejüket a bátor ifjak. A legelterjedtebb feladatok: a lóverseny, a bikahajsza és a botlövés voltak, de Erdélyben és a Felvidéken a gúnárnyakszorítás is a próbák közé tartozott. Utóbbi rendkívül nagy ügyességet igényelt, hiszen abból állt, hogy két ház közé kötelet feszítettek, a közepére a lábainál fogva, fejjel lefelé fellógattak egy hím ludat és az alatta átvágtató férfiaknak ki kellett törniük a kétségbeesett szárnyas nyakát. Aki azonban egyszer pünkösdi király lett, az egész évben élvezhette annak minden előnyét. A legények vezetőjeként egyfajta bírói szerepet töltött be, valamennyi lakodalomba és összejövetelre meghívás nélkül is hivatalos volt. Emellett  visszakérhette táncolni a lányokat, ami akkoriban a szigorú táncrend szabályok miatt különösen nagy előnyt jelentett. Óriási megtiszteltetés lehetett egy hajadonnak, ha maga a pünkösdi király vetett rá szemet! Ám a dicsőség mulandó: a falu legényét minden évben újra választották.

"Rövid, mint a pünkösdi királyság!" - tartotta a közmondás a múlandó hírnévről

Még a múlt század elején is fontos szereppel bírt a szentlélek kiáradásának ünnepe. A számos népszokással tarkított közös mulatozás és vallásos megemlékezés kiváló alkalom lehetett arra, hogy a közösségek apraja-nagyja találkozzon egymással és két vidám, de egyben meghitt napot töltsön el együtt. 

Ha időutazásra vágysz, mindenképpen érdemes átböngészned az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark műsorát, ahol korhű jelmezekben elevenítik fel évről évre a pünkösdi hagyományokat.

Képek: www.magyarno.com, www.opusztaszer.hu, www.csiksomlyoibucsu.hu, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark facebook oldala

A szerzőről