Pp kicsi 45
2017-11-19
Sk1

Egy botránykönyvet író lelkész és egy nacionalista ideológiákat elítélő nemzeti költő barátságáról

Nyáron is kiállításokkal vár a Somogyi-könyvtár! Ezúttal a tárlat főszereplői: Makkai Sándor író és Reményik Sándor költő.

Ady, Kosztolányi, Babits és Nyugatos pályatársaik kétségtelenül új vizeken jártak. De mi volt a helyzet a többi magyar irodalmi irányzattal a huszadik század első felében? Természetesen más utak is léteztek a modernitás mellett, bár ezekről jóval kevesebbet hallunk, elsősorban a tantervek merevsége miatt.

Az egyik legérdekesebb oldalösvény a transzilvanizmus volt, ami a trianoni békediktátummal egy időben született és az erdélyi kultúra hirdetése mellett a Transzilvániában élő népek megbékélését sürgette. Két jeles képviselőjének: Reményi Sándornak és Makkai Sándornak állít emléket a Somogyi-könyvtár Erdélyen innen és túl című kiállítása, különös tekintettel kettejük barátságára.

Reményik Sándor

Reményik Sándor versei napjainkban reneszánszukat élik. Népszerű költeményeit gyakran megzenésítik, gondolatait szívesen idézik internetes fórumokon. Azzal együtt, hogy jobboldali költőként tartják számon, a 30-as években szót emelt a faji előítéletek és a nacionalista ideológiákkal szemben. Ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy számára a magyarságtudat és az erdélyi magyarok kisebbségi jogainak érvényesítése nem politikai irányzat volt, hanem személyes hitvallás, életének legfőbb feladata. Nem véletlenül nevezte Babits Mihály és Németh László „az erdélyi költőnek”.

Jó barátjának, Makkai Sándornak nem adatott meg az, ami neki: sohasem válhatott fő állású íróvá. Mivel a pedagógia és filozófia mellett teológiát tanult, előbb segédlelkészként szolgált, majd tanítani kezdett Sárospatakon, később Kolozsváron, végül Debrecenben. „Az irodalmat is egyik szolgálati ágának tekintette, és nem valami öncélú művészkedésnek.” – írta róla Fekete Károly.

Makkai Sándor és felesége

Biztosan hallottatok már leghíresebb művéről: az idén kilencven éves Ördögszekérről. Minden bizonnyal a huszadik század legbotrányosabb magyar történelmi regényéről van szó, amiről még ma is éles hangú kritikák születnek és nem volt ez kevésbé így megjelenésekor sem. A felháborodást mindig ugyanaz okozza, a történet témája: Báthory Gábor erdélyi fejedelem és húga, Báthory Anna testvérszerelme, amire ugyan máig nincs bizonyíték, de az kétségtelen, hogy megvádolták vele Annát abban a boszorkányperben, amiben végül jószág és vagyonvesztésre ítélték. Más vélemények szerint azonban a múlt század legnagyobb regénye Makkai munkája. Hogy te melyik táborhoz tatozol, azt könnyen eldöntheted, ha elolvasod a könyvet.

A tárlat külön foglalkozik Makkai Sándor Magyarországra való áttelepülésével, annak legfőbb okával. „Magát a kisebbségi kategóriát tartom emberhez méltatlannak és lelkileg lehetetlennek” – írta, amire Reményik Sándor így válaszolt: „A te egész életműved ennek a tételnek a cáfolata.” Barátságuk ezután sem szakadt meg, kapcsolatban maradtak egymással Reményik haláláig.

Ha szeretnétek még többet megtudni róluk és a trianoni békeszerződést követő erdélyi magyar irodalomról, mindenképpen érdemes megnéznetek a kiállítást. Az expó június 27-ig várja az érdeklődőket. Biztos vagyok abban, hogy a korabeli fényképek, eredeti kiadványok és újságrészletek meggyőznek majd benneteket arról, hogy érdemes odafigyelni a századfordulót követő transzilvanizmusra és jeles képviselőire.

Képek: www.mediaklikk.hu, konyvmolykepzo.hu, www.programturizmus.hu, www.fortepan.hu

Videó: youtube

A szerzőről