Pp kicsi 45
2017-04-27
New discovery of late miocene geologypage

Természettudományi kutatási sikerek Belső-Mongóliában

Biológusokat, geológusokat és geográfusokat is érintő felfedezéseket tettek Baogeda Ulaban, a kínai Belső-Mongólia területén.

A hipparion lovak igen gyakoriak voltak Észak-Amerikában és az Óvilágban. Több millió éve, a késő miocén és pliocén korban különösen nagy számban éltek Eurázsiában. Ennek eredményeképp a hipparion maradványok fontos biológiai kutatási eredmények, melyek segítenek átlátni a rétegtani összefüggéseket, és rekonstruálni a klíma és környezeti viszonyokat. A hipparion faj leletei leggyakrabban Kína szárazföldi kőzetrétegeiben fordulnak elő mind a mai napig, a Belső-Mongóliában talált fosszíliákat például vörösagyag talajból tárták fel.

A kutatók a belső-mongóliai Abag megyében található Baogeda Ulában, késő miocéni üledékben talált Hipparion (Baryhipparion) tchikoicum maradványról számoltak be a "Historical Biology Online” nemzetközi paleobiológiai folyóirat legújabb számában. Az új felfedezés nyilvánvalóvá tette ennek az alfajnak az eurázsiai terjeszkedését: először Észak-Kínában jelentek meg a miocén kor legvégén, aztán észak felé vették az irányt, egészen a Mongol-fennsíkig. Később Transzbajkáliába is vándoroltak, ahol a korai pleisztocénig fennmaradtak.

Az ásatás 6 kilométerre található Bagodea Ula Sumu-tól (a Sumu várost vagy városi közigazgatási területet jelent mongolul) Abag megyében, Belső-Mongóliában. A feltárt rétegek tarka folyami és tavi agyagkőből állnak, több mint 100 méter látható vastagsággal, tetejükön vastag bazaltréteggel. Baogeda Ulában van az egyetlen olyan Hipparion lelet Kelet-Ázsiából, amely kapcsolatba áll a bazalttal.

2007-ben egy Hiperionhoz tartozó felső-állkapcsot találtak, és néhány elszigetelt fogat, míg 2009-ben további fosszíliákra bukkantak, köztük fiatal egyedek felső és alsó állkapcsait, elszigetelt fogakat és csont-töredékeket. Ezeknek az egyedeknek a fő jellemzői közé tartozik a nagy méret, a rövid és tompa protocone-ok (hegyes csúcs az emlősök felső őrlőfogainak külső, nyelv felőli sarkában), a mély külső flexidek az alsó előzápfogakon, és persze a tompa dupla-gumók.

A Hipparion tchikoicum a Baryhipparion alfajba tartozik, a hipparion-szerű lovak egy kezdetleges csoportjába, amely főleg a pliocénban, Eurázsia északi részén fordult elő. Az egyre több lelőhely segítséget nyújt a Baryhipparion alfaj földrajzi jelentőségének megértésében.

Mivel a Mahui és a Gaozhuang képződmények határai kb. 5,7 millió évvel ezelőttre tehetőek, így a Hipparion tchikoicum első megjelenése kb. 6 millió évvel ezelőtt történhetett. A bazalt réteg alatti aprótestű emlős fosszíliák korának egybevetéséből megállapítható, hogy a Baogeda Ulában talált Hipparion kora 6 millió év körül van.

Fotók: geologypage.com

A szerzőről