Pp kicsi 45
2017-11-19
Happy birthday mozart 1280x2

A "csodagyerek" története

Immár 224 éve, hogy egy zseniális tehetség elhagyta világunkat: Mozart 1791. december 5-én végleg lehunyta szemét.

1756. január 27-én csodálatos napra virradt Salzburg, hiszen megszületett a kis Wolfgang Amadeus Mozart. Akkor azonban még nem ezt a nevet viselte; teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart volt. Az eredeti görög formáról változtatta végül a latin eredetű Amadeusra. Wolfie - ahogy barátai és családja hívta- méltán nevezhető tehetségnek. Klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus is volt.

Mozart első zeneműveit hatévesen improvizálta, amelyeket édesapja, Leopold Mozart, nagy örömmel le is jegyzett. Az apa szintén zenei téren mozgott és mindent megtett annak érdekében, hogy a gyermekében fiatalon felfedezett tehetséget megmutassa az egész világnak. Különféle koncertkörutakra vitte a fiút, így a „csodagyerek” többek között Párizst, Londont és Bécset is megcsodálhatta. Az évek alatt a kis Mozart felcseperedett és állandó lakhelyének a bécsi udvart választotta. 1782-ben feleségül vette Constanza Webert, akivel kilenc évig élt olykor boldog, olykor kevésbé idilli házasságban. Ez idő alatt hat gyermekük született, azonban négyen még kisgyermekként megbetegedtek és meghaltak.

Mozart a családi tragédiák közepette próbálta egyengetni a karrierjét. 1785-ben megszületett a Figaro házassága című operája, amelynek szövegét Lorenzo Da Ponte dolgozta át. Nehezen, de végül sikerült II. József császárt rábeszélni, hogy bemutathassák a darabot a nyilvánosság előtt. A zseniális opera nem okozott csalódást a közönségnek. Azonban mint minden tehetségnek, Mozartnak is voltak ellenségei, így Salieri (az udvari zeneszerző) nyolc előadás után levette a darabot a műsorról. Kettejük konfliktusa számos pletyka alapjául szolgált a bécsi udvarban. Mozart halála után Salierit gyötörte a bűntudat, és folytonosan azt rótta fel magának, hogy ő mérgezte meg a fiatal tehetséget. Halálos ágyán azonban Beethoven tanítványának e szavakat mondta: „halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész…” A két remek zeneszerző viszonyáról tisztább képet kaphatunk Miloš Forman: Amadeus című filmjéből. Érdemes egy estét szánni rá, hiszen nem csak a konfliktust láthatjuk, hanem a csodás bécsi udvar pompája is megelevenedik a filmvásznon.

1787-ben Mozart elvesztette édesapját. A gyász összetörte, de a komponálással még ekkor sem hagyott fel. Ekkoriban született az Egy kis éji zene, a Don Giovanni, valamint a Così fan tutte. Az utóbbi bemutatójára Mozart meghívta Haydnt és Puchberget is, és az ősbemutató óriási sikert aratott. 1791. március 4-én tartotta meg utolsó nyilvános hangversenyét. Még ebben az évben augusztus 25-én elutazott II. Lipót cseh király koronázására, ahol az uralkodó tiszteletére írt Titus kegyelme című opera ősbemutatójára is sor került. Szeptember 30-án bemutatta A varázsfuvolát, azonban egészségi állapota ekkora már annyira megromlott, hogy csak két előadást volt ereje levezényelni. November 20-án végleg ágynak esett, szervezete teljesen legyengült. December első pár napjában állapota javulni látszott, azonban december 4-én elvesztette eszméletét, majd nem sokkal éjfél után eltávozott az élők köréből.

Mozart méltán elismert művész volt, aki ma is fontos részét képezi a zeneművészetnek. Az utókor pedig mai napig tiszteletét fejezi minden neki állított szoborban, filmvászonra vitt alkotásban vagy éppen a szülőháza karbantartásával.

Forrás: Youtube, Wikipédia, Középsuli.hu

A szerzőről