Pp kicsi 45
2017-11-19
Gradu 650x435

Helló Bölcsészek!

Végzős vagy és még mit sem tudsz a „hogyan tovább”-ról? Még javában benne vagy a BA képzésben, de már most meg akarod alapozni a jövődet?

Íme néhány adat és tipp, amely talán segítséget nyújthat a nagy ugrást megelőző, akár az utolsó előtti pillanatokban is – elsősorban bölcsészek számára.

SZTE BTK - egy varázslatos hely!

Több felmérés és tanulmány – 2012-ben az Educatio Frissdiplomások, 2014-ben a Diplomás Pályakövetési Rendszer, valamint az SZTE saját kutatása - foglalkozott többek között a végzett hallgatók álláskeresésének időtartamával, annak mikéntjével, valamint azzal, hogy a frissdiplomások hol találtak végül biztos jövedelmet nyújtó munkahelyre. Az elmúlt 4-5 év tekintetében igen változatosan alakult az egyetem utáni munkakereséssel töltött hónapok száma: 4,28 hónap, majd 3 és fél hónap, két éve pedig ez az időtartam közel 5 hónap volt.

2009-ben az ELTE „Mit ér a bölcsészdiploma” címmel tartotta meg saját kutatásaira alapozott kerekasztal-beszélgetését az egyetem munkatársainak és nagyvállalatok illetékes személyeinek bevonásával. Az elhangzottakból kitűnik a nyitottság és tanulási képesség, azaz a learning ability fontossága, ezen készségek jelentősége, az általunk megkérdezettek válaszaiban is visszaköszön. A kompetenciák és készségek mellett természetesen nem elhanyagolható a tudás sem, amire szert tesznek egyetemi éveik alatt a hallgatók. Azonban leginkább az e felett szerzett többlet lehet az, ami még – jó pár év távlatában - is igazán pályára tudja állítani a későbbiekben.

2012-ben az Educatio Frissdiplomások kutatása arról számolt be, hogy a válaszadó pályakezdő bölcsészeknek mindössze 9%-as nem rendelkezik munkával. Az SZTE Diplomás pályakövető rendszerében általánosságban olvashatsz 2007 és 2010 között végzett hallgatók válaszairól és az azokból levont következtetésekről. 2011-ben, a tanulmány készültekor a válaszadók (minden kart bevonva) 94%-a rendelkezett munkával.

Egy 2014-es tanulmány, amelyet a Diplomás Pályakövetési Rendszer végzett a frissdiplomásokkal kapcsolatban, minden Karra kiterjedően foglalkozott az egyetem utáni elhelyezkedés kérdésével. A bölcsészek körére leszűkítve a kutatás eredményét: 6,9% azoknak az aránya, akik a diploma megszerzése után külföldön vállaltak munkát, azonban ennek közel 50%-a sajnos nem felsőfokú képzettségéhez illeszkedik, csupán 15,6%-uk nyilatkozta, hogy teljes mértékben kapcsolódik hozzá. Lényeges kérdésnek tartom, valamint a kutatás is kiterjedt a diploma megszerzése előtti munkavégzés mikéntjére. Igen magas, 45% volt azoknak a száma, akik már az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgoztak; a bölcsészek majdnem 41%-a. Alapvetően elmondható, hogy az egyetemisták körében egyre erősödik a külföldi orientáció. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint saját környezeted megfigyelése.

 

Merre az arra?

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának néhány volt diákját megszólaltattam meg, hogy megtudjam: nekik hogyan alakult sorsuk a végzést követően.

Ádám 2012-ben végzett történelem alapszakon (kommunikáció-és média minorral), majd pedig 2014-ben vizuális kultúratudomány mesterszakon szerzett diplomát. Dolgozott online hírportálnál, valamint tudósítóként és hírszerkesztőként egy rádiónál. „Jelenleg is egy rádiónál vagyok hírszerkesztő, és hamarosan egy nyomtatott hetilapnál fogok dolgozni.” – tudhattuk meg tőle. László 2014-ben szerzett mesterdiplomát régészként. A diplomázást követően, augusztusban a miskolci Herman Ottó Múzeumban kezdett dolgozni régészként. „Miskolc mellett lakom, ezért a már a nyári gyakorlataimat is itt töltöttem, illetve a kötelező időn túl is részt vettem a múzeumi ásatásokon.” – nyilatkozta. Noémi 2011-ben végzett az SZTE klasszika-filológia MA szakán. Tanulmányai mellett néhány hónapig a Bölcső (a BTK kari lapja) főszerkesztője volt, az egyetemet követően pedig gazdasági újságíróként helyezkedett el. Jelenleg rendszergazda egy informatikai cégnél. „Nekem ezt adta a bölcsészkar: könnyen megtalálom a helyem új területeken és nagyon gyorsan tanulok.”- tudhattuk meg tőle. Ferenc a megkérdezettek közül a rangidős, ő ugyanis még a „régi rendszerben” végzett, 2001-ben kommunikáció szakon. Már a kilencvenes évek végén a gyakorlaton volt a hangsúly, mi szerkesztettük a Szegedi Egyetem című, kéthetente megjelenő lapot, és saját tévéstúdiónk volt. Szerencsés időszak volt.” Dolgozott a rádiós hírszerkesztésben, tévézésben (híradó-és magazinműsorok vezetése) és rengeteget interjúzott. Mindezeket követően lett számlás a Délmagyarországnál, majd pedig a Delmagyar.hu egyik szerkesztője. 2003 januárjától a Magyarorszag.hu kormányzati portál, jelenleg az Index újságírója és szerkesztője, ahol három egykori csoporttársa is kollégája. Éva szintén 2011-ben végzett ókori nyelvek és kultúrák alapszakon, klasszika-filológia szakiránnyal, ezzel a végzettséggel azonban nem tudott munkát találni. Így latin tanári mester szakon tanult tovább és szerezte meg diplomáját 2014-ben. Közoktatásban senki sem kapott állást, mindössze egy hallgató tanít latint egy nyelviskolában óraadóként, azonban mindenki az oktatás területén tevékenykedik”. Minthogy Éva sem tudott nagy szívfájdalmára latintanárként elhelyezkedni, de az oktatás területén kívánt maradni, a továbbképzést választotta, és végül mozgásterapeutaként helyezkedett el egy alapítványnál.

Már ez alapján a hat példa alapján fontos következtetéseket lehet levonni, amelyeket a különböző kutatási eredmények csak igazolni tudnak. A gyakorlat szerepe, a rátermettség és nyitottság, nem utolsó sorban pedig az ismeretség az, amely elvezethet ahhoz, hogy sikeresen elboldogulj a munkaerő-piac útvesztőjében. Ezeket az elemeket az egyetem prezentálni is tudja számodra. A hallgatók felelőssége abban áll, miként élnek a lehetőségekkel. A bölcsészek esetében némileg jelentősebb aktivitást kell társítani az álláskereséshez, ez azonban, ha összhangban van az elhivatottsággal, talán nem is olyan nehéz.

S hogy milyen értékek birtokában lép ki – remélhetőleg – a legtöbb bölcsészhallgató? A 2009-es konferencia megállapításában: kommunikációs készség, igényesség, általános kompetenciák (pl. nyelv- és nyitottság), kreativitás.

Íme néhány tipp, mellyel előnyösebb helyzetben kezdheted meg a nagybetűs életet:

  1. Ne hagyjátok az utolsó pillanatra a munkakeresés megkezdését. Attól, mert még nincs meg a diplomád, elkészítheted önéletrajzod, és pályázhatsz!
  2. Az egyetem lehetőséget kínál a munkakeresés megkönnyítésében is. Küldd el konzultálásra az SZTE Karrier Irodának az általad összeállított önéletrajzot! Mint minden karrierrel kapcsolatos dologban, ebben is a segítségedre tudnak lenni, hogy hatékonyabb legyen a munkakeresés.
  3. Ha voltál szakmai gyakorlaton, érdeklődj „munkaadóidnál”, tájékozódj, hallgasd meg tanácsaikat, javaslataikat, mit tudnak számodra ajánlani. A kutatások a munkához való jutás informális csatornáit sem tekintik elhanyagolhatónak. Sőt!
  4. Ha van lehetőséged, keress második gyakorlati helyet is. Bár kredit nem jár érte, önéletrajzod még értékesebbé válik ezáltal. Jó lehetőség erre a már említett Karrier Iroda mentorprogramja, illetve gyakorlati programja, de akár te magad is megkeresheted a számodra érdekelt lehetőséget. Az alternatív gyakornoki program részleteiről itt olvashatsz.
  5. Kiváló alkalom az informálódásra a mind az őszi, mind pedig a tavaszi félévben évről évre megtartott egyetemi állásbörze. Akár már elsőévesként is hasznos tapasztalatokkal gazdagodhatsz. Légy aktív résztvevője: merj odamenni, kérdezni, nyitni!
  6. Kiemelt figyelmet fordít az egyetem hallgatóira az SZTE Tehetségpont, amely évről évre meghirdeti pályázatát. A nyertesek a rangos elismerés mellett anyagi juttatásban is részesülnek, valamint kapcsolati tőkéjüket is gyarapíthatják.

 

Képek forrása: facebook.hu, hrblog.hu, haon.hu, partyponty, radioeger

A szerzőről