Pp kicsi 45
2017-03-26
12715817 10153358034972304 2065640236875853816 n

Hamlet új köntösben

A Belvárosi Moziban tekinthettük meg a Hamletet a Barbican Színházból, a National TheatreLive felvételéről. 210 percben, angol nyelven és magyar felirattal.

A modern rendezésekkel kapcsolatban mindig is kétségeim voltak és fenntartom, hogy szívesebben láttam volna most is hagyományos kosztümökben és díszletezéssel a darabot. Kissé meghatározhatatlan, bár leginkább a 20. század második felére hajazó korba helyezték a dán királyfi történetét. Ennek ellenére – mivel a modern vonulatra csupán a jelmezek utaltak – az első pár perc után inkább hatott érdekesnek, mint zavarónak ez a felfogás. Szerencsére a szövegkönyv az eredeti maradt, Lindsey Turner rendező nem akart direkten beletenni semmilyen aktuálpolitikai vagy egyéb vonatkozást. (Persze aki szereti ezt az irányzatot, annak ez a koncepció hatalmas piros pont lesz!)

Ennyit a „negatívumokról”, ugyanis a színészi játék és karakterábrázolás teljesen magával ragadott. Bár kissé elfogult vagyok, de Benedict Cumberbatch szerintem ettől függetlenül is nagyszerű Hamlet volt. Hihetetlen energiával és lelkesedéssel jelenítette meg a dán királyfit, valamint azt, hogy Hamlet elsősorban önmagával és saját kétségeivel küzd a darab során. A másik hatalmas alakítás Claudius volt; Ciarán Hinds fokozatosan bontotta ki a karakter gátlástalanságát, számító és hataloméhes voltát. Különösen nagy erejű volt számomra az imádság-jelenete, illetve az a pár sora, amikor kiderül: tervei szerint a halálba küldi Angliába Hamletet. (Amúgy ezzel ér véget a közvetítés első felvonása és a hozzá tartozó színpadék kifejezetten ütősre sikeredett.)

Ophelia (Sian Brooke) izgalmas volt, ugyanis az én képzeletemben az őrültsége sokkal inkább mélydepresszióként, mintsem valódi, látványos tébolyként élt; ennek ellenére ez a felfogás is tetszett. A kisebb szerepek is figyelemreméltóak voltak. Kifejezett kedvencem például Jim Norton, aki Poloniusként remekül hozta a körülményesen fontoskodó hivatalnok-udvaronc karaktert. A további szerepekben többek közt Anastasia Hille-t (Gertude), Leo Billt (Horatio), Rudi Dharmalingam-ot(Guildenstern) és Matthew Steert (Rosencrantz) láthattuk.

A pár akkordnyi zenei betét igazán jól illeszkedett a darabhoz – leginkább a nyitójelenetnél felhangzó Nature Boy, amelyet kiváló felütésnek találtam. Ami még lenyűgözött, az maga a színpad volt – egyrészt meglehetősen sokféle helyszínt lehetett vele megjeleníteni, másrészt hatalmas tér állt rendelkezésre, amelyet maradéktalanul ki is használtak.

Kedves adalék volt a darab előtt bemutatott rövid interjú Cumberbatch-csel, valamint látogatása egy iskolai színjátszószakkörben. A színész őszinte, spontán nyilatkozatai igazán szeretetre méltóak voltak.

Képek forrása: blogspot, blog.hu

Ha felkeltette az érdeklődésedet, május 15-én megnézheted!

A szerzőről