Pp kicsi 45
2017-04-27
Korall

Kit rejt a mélység?

Június nyolcadika az óceánok világnapja. Ebből az alkalomból néhány igazán különleges tengeri állatfajt válogattunk össze.

Gyilkos!

Nem, most nem a hírhedt fehér cápáról lesz szó. Ez a vadorzó a Nagy-korallzátonyban él és vérszomjasan irtja a korallokat. A töviskoronás tengeri csillag 1962 óta időnként járványszerűen elszaporodik, nagy pusztítást okozva a zátonyban. Egy új fejlesztésnek köszönhetően azonban most már robotok „járőröznek” a víz alatt, méreginjekciókkal védekezve a kártevő ellen.

Láthatatlanul

Ugye, milyen jó volna néha, ha lenne egy láthatatlanná tévő köpenyünk? Nos, lehet irigykedni: egy apró állatka véghezvitte a lehetetlent. Ő a tengeri zafír, egy mélytengeri rák, amelyet először Dél-Afrika partjainál fedeztek fel. Amikor éppen látható, akkor szikrázóan kék; ezt a sejtjeiben levő hatszögletű guaninkristályoknak köszönheti. A kristályrétegek távolsága határozza meg, hogy milyen hullámhosszúságú fényt vernek vissza (azaz milyen színűnek látszanak). Fontos tényező még a fény beesési szöge is: ha ez 45 fok, akkor a visszavert fény már nem a látható tartományba esik – tehát a zafírok „eltűnnek”.

Mégis él?

A különleges vizek sorában előkelő helyet foglal el a Holt-tenger. Nem véletlenül kapta a nevét, ugyanis az extrémen sós körülményeket egyetlen élőlény sem képes elviselni. Azaz… csak majdnem... A biológusok azt már az 1930-as évek óta tudják, hogy a tenger nem teljesen halott. Tele van ugyanis mikrobákkal, amelyek vetélytársak híján egész jól elboldogulnak. És ez még nem minden! Egy újabb keletű felfedezés igazolta, hogy a fenéken édesvizű források fakadnak – környékükön pedig a Holt-tengerben még sosem látott (igaz, még mindig csupán alacsonyabb rendű) élőlények, további baktériumok bukkannak fel.

Az álcázás nagymestere

Általában az a felállás, hogy a cápa ijesztő és félni kell tőle. Ha azonban a cápa kicsi, akkor ez a képlet picit módosul. Mint például a legkisebb macskacápafaj esetében is, amelynek a maga alig 1 méteres hosszúságával bizony sokszor akad félnivalója. Ha fenyegetve érzi magát, vizet nyel a hasa körüli zsákszerű redőbe és így kétszer nagyobbnak tűnik. Valamint képes a saját farkába harapni és így nem lesz más, mint egy nagy felfúvódott gyűrű. Mivel főleg sziklahasadékokban él, ebben a formában meglehetősen nehéz lenne megtámadni.

Mondjuk, olyan nagyon félelmetesnek távolabbi rokona, a zebracápa sem mondható. Bár a fenti példány egy akváriumban él, "vad" fajtársai sem veszélyesek az emberre.

Hőségbajnok

A pompeji féreg ritka jól bírja a forróságot, így nem meglepő, hogy a tenger fenekén, vulkáni hasadékok környékén él. Ezeken a területeken a víz 80 fokos! Erre a bravúrra azonban egyedül a mélységekben képesek, ha felszínen akár csak 50 fokos környezetbe is tesszük őket, nem élik túl. Mi védi meg őket a tengerben? Egy speciális baktériumréteg, amely testük felszínén található. Ez az „élő páncél” elnyeli az őket körülvevő hő egy részét. A pompeji féreg mindezt speciális nyálkaréteg termelésével hálálja meg, amelyből a baktériumok táplálkoznak.

Képek forrása: erdekesvilag.hu, anatur.hu, mediaklikk

A szerzőről