Pp kicsi 45
2017-08-17
Castle of darkness by ingunn88 d2yqe7b

Borzongató olvasnivaló a közelgő Halloween jegyében

A gótikus regény műfaja alapvetően 1750 és 1820 között virágzott, azonban századunk hajnalán a vámpírok és egyéb rémalakok népszerűségének újjáéledésével a műfaj is második virágkorát éli. Válogatásunkkal kellemes(en borzongató) olvasnivalót kínálunk a hosszú hétvégére!

Lovagkori gótika

Horace Walpole: Az otrantói várkastély (1764)

Walpole alkotása az első gótikus regény. Lapjain megelevenedik egy baljóslatú táj, benne egy sötét várkastély és annak gonosz ura, Manfréd. Feltűnik továbbá két fiatal hölgy: a várúr lánya és elhunyt fiának jegyese, akik mindketten Manfréd akaratával kerülnek szembe. A regény plusz érdekessége, hogy Walpole (akárcsak Shakespeare) a legmelodramatikusabb pontokon vegyít humort a történetbe.  „Az Otranto olvasása után mindannyian félve mentünk aludni, néhányan pedig még sírva is fakadtak közülünk.” – vallotta Thomas Gray költő.

 

Ha a tudomány sötét utakra téved…

Mary Shelly: Frankenstein (1816)

A Frankensteint mindenki ismeri. Kevesebben tudják, hogy a címadó nem a szörny (sőt, neki nincs is neve), hanem a tudós. Még kevesebben, hogy a teljes cím így hangzik: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz. Prométheusz a görög mitológia lázadó titánja, aki az emberek számára ellopta a tüzet. Ezért általában pozitív hősként jelenik meg az irodalomban, Mary Shelly számára azonban gonosz erőt jelképez. A szörny eredendően nem volt rossz: próbált az emberek segítségére lenni, de azok kitaszították. Ő még ekkor, megaláztatásai és megpróbáltatásai után is kész volt alkotója kegyelméért és szeretetéért könyörögni. Victor Frankenstein azonban nem sok felelősséget érzett teremtménye iránt s végül ez okozta, hogy a szerencsétlen lény gonosszá lett.

 

Egy vámpír születése

Bram Stoker: Drakula (1897)

„Drakula vagyok; legyen üdvözölve házamban, Mr. Harker!” – invitálja be az erdélyi gróf várkastélyába Jonathan Harkert. Harker angol ügyvéd és hivatalos ügyek rendezésére érkezik Transzilvániába. A halhatatlan vérszívó azonban csapdába ejti és kis híján meg is öli. Végül Harker elmenekül, de Drakula követi és ahogyan az várható, útját rejtélyes halálesetek tarkítják. Angliában a gróf Harker menyasszonyát (Minát) és annak barátnőjét (Lucyt) is megkörnyékezi...

 

Hasadt lélek

Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete (1886)

Ha úgy vesszük, a regény megelőzi korát, ugyanis a pszichoanalitikus Freud csak öt évvel később hozta nyilvánosságra eredményeit. Az önmagán kísérletező orvosról és az általa létrehozott második (velejéig gonosz) énjéről szóló rémtörténet nemcsak rendkívül izgalmas olvasmány, hanem nagyon fontos kérdéseket is felvet. Például a tudósok felelősségével vagy az emberi természettel, a jó és rossz örök harcával kapcsolatban. Dr. Jekyll felfedez egy szert, amellyel a sötét énje testet tud ölteni. A szert csak sok töprengés után meri kipróbálni. Amikor Hyde alakjában van, úgy érzi, bármit megtehet és meg is teszi; Jekyllként pedig igyekszik jóvátenni Hyde-ként elkövetett bűneit. Ahogy azonban telik az idő, az irányítás egyre inkább kicsúszik a kezéből.

 

És végül, hogy egy modern kori alkotás is legyen a sorban…

Anne Rice vámpírsorozata

Első része, az Interjú a vámpírral egy merőben újfajta karaktert teremtett meg: a rokonszenves vérszívóét. Vagy legalábbis egy olyasfajtát, akivel együtt lehet érezni. Hiszen ők „magányosak, saját körülményeik rabjai, megrögzött bűnbeesők és tele vannak öngyűlölettel és kételyekkel.”. Vagyis épp olyanok, mint mi mindannyian. Az Interjú a vámpír mellé szeretettel ajánlom a sorozat egy későbbi részét is, a sagából a személyes kedvencemet: Vittorio, a vámpír címmel, amely a reneszánsz Firenzében játszódik.

Izgalmas olvasást kívánunk!

 

A szerzőről