Pp kicsi 45
2017-04-29
Image

Gólyaszemmel

Nemrég még a gólyatáborban ismerkedtek a Zeneművészeti Kar gólyái, lassan pedig a szorgalmi időszak végét tapossák. Épphogy beleszokhattak ezekbe a könnyebb,
felszabadultabb hónapokba, lassan közeleg az első megpróbáltatás amivel szembe kell nézniük: a vizsgaidőszak. Néhány ZMK-s gólyát
kérdeztem az elmúlt, illetve az előttük álló új élményekről.

ReCITaTIVo: Voltál gólyatáborban?

Tóth Márk: Igen, voltam.
Ecseri Ádám: Igen, voltam.
Ecseri Roland: Igen.
Gedai Anett: Igen, voltam.
Csányi Cintia: Persze.
Szabó Dóra: Nem, sajnos nem jutottam el.
Nickmann Marcell: Nem voltam.

R.: Mennyire határozta meg az évkezdést, illetve a beilleszkedést, hogy résztvettél/nem vettél részt a gólyatáborban?
T.M.: Számomra nagyon meghatározta. Ismerek olyanokat akik nem voltak, és az első pár héten rendszeresen
jártunk így csoportban helyekre. Kapásból ismertünk egy - másfél tucat embert, nem egy idegen közegbe jöttünk.
Viszont aki nem volt és ismerem, ő nem nagyon jött, nem nagyon ismerkedett, nem járt el helyekre velünk sem.
Nekem nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam.
E.Á.: Nagy mértékben. Én így is jöttem. Voltak ismerőseim innen Szegedről, akik mondták, hogy egészen megéri, mert oké,
hogy nagy buli, de útba is lettünk igazítva szerintem. Én még az első két-három héten is el voltam veszve, de anélkül még
jobban el lettem volna, úgyhogy egyértelműen megérte. Meg hát a társaság is nyilván, a főgólyák is sokat segítettek.
E.R.: Teljes mértékben. Volt egy-két olyan személy, aki nagyon össze tudta rázni a csapatot és senkinek nem volt ellenére. Én bevallom
kicsit passzívan jöttem ide, aztán hihetetlen pozitív élmény volt, meg pozitív csalódás is, hogy hirtelen ennyire összejött
a társaság. Azóta is eljárunk bulizni, sörözni.
G.A. Szerintem nagyon meghatározta, mert én sok emberrel megismerkedtem és azokkal is vagyok most a suliba és sokkal könnyebb 
volt így, mintha idegenekhez jöttem volna.
Cs.C.: Jó volt, mert a csapat, akik eljöttek ők összeszoktak és nem volt annyira ismeretlen a környzet és könnyebb volt beilleszkedni.
Sz.D.: Mivel itt végeztem a konziba, épületen belül elég sok embert ismertem. Valamilyen szinten meghatározta, hiszen az új emberekkel
nem tudtam idő előtt megismerkedni, de azért úgy gondolom, hogy sikerült beilleszkedni.
N.M.: Egyáltalán nem, szerintem. Legalábbis negatív értelemben nem.

R: Milyen benyomásod volt az iskoláról az első hónap után?
T.M.: Én megjelöltem a felvételinél három helyet is, de csak ide jöttem felvételizni végül. Tudtam mi van itt, ide akartam
jönni és jó itt.
E.Á.: Pozitívan csalódtam. Igazából nem ide akartam jönni, de ide sikerült. Nem az, hogy nem sok jót hallottam róla, de
azért az embernek vannak elvárásai és nem biztos, hogy megütögette ezt, de igazából teljes mértékben pozitívan csalódtam,
mert minden a teljes ellentét. 
E.R.: Az volt amit vártam, igen. Nagyjából hallottam hírét, hogy milyen itt az oktatás, mi az ami az erőssege és mi a gyengéje.
Nagyjából ezt is kaptuk. Ami nem feltétlenül előny, de hátrány sem, mert azokban a tantárgyakból pont erős ez az iskola, amikből
én gyenge vagyok. Úgyhogy fel lehet tornázni magam rendesen.
G.A.: Hát társaságilag pozitív, teljes mértékben. Iskolába ide jártam konziba is, így azt ismertem, de nagyon szeretek itt lenni.
Cs.C.: Végül is én már előtte is ide jártam a konziba, így nagyjából sejtettem, hogy mi vár rám, nem ért akkora csalódás meg változás.
Sz.D.: Szerintem jó döntés volt, hogy itt maradtam, ezt szerettem volna, feltétlenül ide jönni.
N.M.: Én tavaly is ide jártam, ötödévre, de nagyon szimpatikus. Az épületről tudjuk, hogy milyen, de egyébként a közeg az 
nagyon jó és nagyon szeretek ide járni.

R.: Lassan itt a vizsgaidőszak. Hogyan készülsz rá?
T.M.: Egyenlőre még sehogy.
E.Á.: Még sehogy. Nekünk a vizsga egyik része a főtárgy, ami miatt itt vagyunk és azt már szeptemberben elkezdjük, sőt már nyáron.
Úgyhogy arra szerintem folyamatosan készülünk. Olyan tantárgyak, amik tanulósabbak, arra még nem, de ideje lenne. 
E.R.: Hát ugye vannak azok a gyakorlati tárgyak amikkel óráról órára folyamatosan haladni kell. És vannak az előadások, amik azért 
tanulósak és hát abba még nem nagyon kezdtem bele, azt mindig húzom a végére, ahogy ismerem magam. De a gyakorlati az szerintem menni fog, hogyha folyamatosan készülök.
G.A.: Hát még nem nagyon készültem, de igyekszem.
Cs.C.: Van amelyikre igen, készülünk, de van amit úgy hanyagolok.
Sz.D.: Hát már szeptember legelejétől a vizsgaidőszakra készülünk. Kell az a gyakorlás, kell az a három hónap, sőt, azt gondolom,
hogy kevés is ahhoz, hogy mondjuk egy főtárgy vizsgaanyagot az ember úgy pontra tegyen, hogy az vállalható legyen.
N.M.: Attól függ milyen tárgyból. Főtárgyból igen, amúgy még nem.

R.: Mennyire tartasz tőle?
T.M: Talán kicsit a zenetörinek a zenehallgatás részéről, bár annyira ettől se, de hogyha már valamitől, akkor ettől.
E.Á.: Nem tartok tőle. Szerintem annyia nem vészes az elvárás, bőven teljesíthető.
E.R.: Hát vannak olyan tantárgyak amiktől tartok és vannak amiktől nem. Az előadások pont olyanok, amelyeketől eléggé.
G.A.: Hát a szolfézs, zeneelmélet. Attól kicsit, de a többitől nem.
Cs.C.: Nem tudom még, de kíváncsi vagyok rá.
Sz.D.: Mivel ez az első egyetemi vizsgám, a felvételit leszámítva, egy picit jobban, de nem jellemző rám az, hogy túlizgulok bármt is,
vagy túlpánikolok egy vizsgát, szóval remélem jó lesz.
N.M.: Nem igazán.

 

 

 

Kép forrása: eduline.hu

A szerzőről