Pp kicsi 45
2017-08-17
20161110 tal%c3%a1lkoz%c3%b3 1

Boldog születésnapot az ÁOK és GYTK Öregdiák Szövetségének!

Méghozzá szép kerek évforduló az, amelyet ünnepeltünk. Ahogy Dr Erős István is mondta beszédében, a szövetség a 20. esztendőt betöltve immár az „alkotó férfikorba” lépett. Elnöke Dr. habil Végh Mihály docens, az alelnökök pedig dr. Sahin Tóth István főorvos és dr. Ember József főgyógyszerész.

A megnyitó után mutatta be a 20 évet felölelő könyvet. A kiadvány 9 szerző munkáját tartalmazza, és olyan érdekes témákról olvashatunk benne, mint a szövetség megalakulásának története és mérföldkövei (Végh Mihály tollából) vagy épp a pályázatairól tudhatunk meg érdekességeket Ember József révén. Ragyogó munkásságot tudhatnak maguk mögött az „öregdiákok”, hiszen az eltelt 2 évtized alatt 65 rendezvényt szerveztek, pályázataik pedig olyan fontos témákkal foglalkoznak, mint a nagy professzorok életművének összefoglalása, az aktuális szakmai kérdések vagy akár az egyetemi események. Dr. Sahin Tóth István a „Sportoltunk, sportolunk és sportolni fogunk!” jegyében írt; általa megismerhetjük többek között az egyetem legendás futball- illetve kézilabdacsapatát is. Prof. emeritus Bodosi Mihály alkotása meghatóbb, ő Tarjányi János emlékezetét örökítette meg. Tarjányi nemcsak kiváló professzor volt, hanem tehetséges zongoraművész is, akinek a mai ÁOK-sok egy népszerű rendezvényét, a Muzsikáló Orvosokat is köszönhetjük. Dr. Henczi Péter a hivatástudat változásával foglalkozott a XX-XXI. század fordulóján, dr. Molnár Zsuzsanna pedig a gyógyszerészet aktuális kérdéseit boncolgatta. Végül dr. Statter Miklós és Zöld Orsolya vall a könyvben arról, hogy milyen  is (volt) a Semmelweis Kollégium (a gyógyszerészhallgatók kollégiuma) lakójának lenni. A kollégium egyébként 2013-ban töltötte be félszázados születésnapját.

A könyvbemutató után pár fotón villantak fel hol vidám, hol megható pillanatképek a szövetség életéből. Volt köztük ’56-os megemlékezés, Klebelsberg Kuno síremlékének megkoszorúzása, évfolyamtalálkozók, díjátadások vagy épp születésnapit köszöntők. Erős István egy szép idézettel zárta beszédét:

„Az egyetemet nem a falai, hanem tanárainak szellemisége alapítja meg.”

Ezután Dux professzor mondott pár szót a szövetség alakulásáról, amelyben rektorhelyettesként neki is oroszlánrésze volt. Egy amerikai egyetemen szerzett élményeire alapozva merült fel az ötlet, hogy itt is szervezzenek öregdiák-hétvégéket, találkozókat. Az első találkozóra a 10-20-30 éve végzetteket hívták meg és ez rögtön akkora siker volt, hogy a résztvevők jelezték: szeretnének szövetséget alapítani. Az első találkozó 1996.-ban volt; utána pár évig még rendszeresen össze-összejöttek, a későbbiekben azonban más jellegű tevékenység felé fordult a szövetség. Ez pedig az egyetem nagyjai emlékezetének ápolása, életművük gondozása volt. Ennek kapcsán szervezték meg több ízben is (eredetileg az évfolyamok között) a Szent-Györgyi-vetélkedőt, amely ma is megvan, igaz, jelenleg a középiskolások részére.

Dr. Hencz Péter főorvos az egyetem alapításáról beszélt, gazdag képanyaggal kísérve. Az SZTE születésének történelmi háttere a második bécsi döntés (amely Észak-Erdélyt visszacsatolta Magyarországhoz). Ezután a Ferenc József Tudományegyetemet visszahelyezték Kolozsvárra, ugyanakkor Szegeden jogilag új intézményt hoztak létre Horthy Miklós Tudományegyetem néven, amelynek rektora Szent-Györgyi Albert lett. Jogilag ugyan új volt az új alma mater, de ünnepi beszédében akkor Szent-Györgyi így fogalmazott: a kolozsvári és a szegedi egyetem „egy törzs két hajtása”. Az általa megfogalmazott egyetemi feladatok ma is érvényesek: gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani a tudást, tudósokat nevelni és végül a szellem fegyverével felvértezett polgárokat nevelni. A főorvos úr beszédét egy különleges felvétellel, a korabeli filmhíradó bejátszásával zárta.

Az esemény végén az ÁOK (Papp Viola) és a GYTK (Hoffmann Anna, Tordai Henriett) HÖK vezetői köszönték meg a szövetség munkáját és kívántak további sok sikert és örömet nekik. Majd, utolsó, de nem kevésbé fontos akkordként kihirdették az Öregdiákszövetség ez évi pályázatának díjazottait.

 

A szerzőről