Pp kicsi 45
2017-05-26
17622234 1488926357807337 215741054 o

Alfonz Mucha - kiállítás

Tar Brigitta beszámolója Alfons Mucha REÖK-ben bemutatott kiállításáról

Kép: Pete Tamás

Március 24. délután 5 óra előtt 5-10 perccel:

A Mucha kiállítás délután öt órakor kezdődött, úgy terveztem odaérek előtte pár perccel, majd, meghallgatjuk a nyitóbeszédet, megnézzük a kiállítást, és elfogyasztunk egy pohár pezsgőt - ahogy ez lenni szokott.
Nem így történt.

A megnyitó előtti percekben, olyan tömeg volt az épület előtt, mintha egy középszerű magyar zenekar koncertjére mennénk a JATE-ba. Kis termetemnek köszönhetően hamar bejutottam, de még így is sokan voltak a teremben, annak ellenére, hogy csak korlátolt számú embert engedtek be. Számomra így kevésbé élvezhető egy kiállítás, mert az emberek hangosak, beszélgetnek, kerülgetni kell őket, és nem lehet úgy az alkotások hatása alá kerülni, mint nyugodtabb körülmények között, amit nagyon sajnálok, mert egy nem mindennapi kiállítást láthatunk a REÖK-ben.

Az idén tizedik születésnapját ünneplő Reök-palota szándékosan időzítette mostanra ezt a tárlatot. Az épület szecessziós stílusban készül, és mi mással is lehetne jobban ünnepelni ezt a jubileumi évet, mint az szecesszió egyik ikonikus alakjával, Alfonz Mucha kiállításával.

 Mucha 1860-ban született egy csehországi kisvárosban, de életműve több helyhez kapcsolódik, Párizs, Amerika, Csehország, és még sorolhatnám. Nagyon gazdag életművet tudhat magáénak. Foglalkozott festészettel, fotózással, grafikával, azon belül reklámgrafikával, plakátokkal, csomagolástervekkel, litográfiával, ezért ezen a tárlaton egy tematizált válogatást láthatunk azokból az alkotásokból, melyek a szecesszióhoz köthetők, a klasszikus korszakához, az 1890-es évektől az 1910-es évekig.
A litográfia, azaz a kőnyomat, az ő korában igen népszerű alkalmazott grafikai műfaj volt, mert egy nagyon rugalmas sokszorosítási eljárás, és nagyon sokféle technikát tud imitálni, ha kell, lágy akvarell hatást, ha kell határozott, erős vonalakat. Habár hatással voltak rá a kor művészei, Mucha egy teljesen egyedi stílust tudott kialakítani. Láthatunk kettőt, a Sarah Bernhardtról készített plakátjai közül, akit a kor legjobb színésznőjének tartottak. Itt is, mint plakátjai jelentős részén egy dekoratív nőalak áll a középpontban. Fiatal, vonzó, erotikus kisugárzású nőalakok, ékszerekkel, kosztümökkel, nagy hajzuhataggal, kecses testtartással, növényi ornamentikával díszítve. Plakátjaihoz fotókat készített és használt vázlatként, amelyekből szintén láthatunk néhányat a tárlaton.
Kiemelt helyet kapott a Virágok című sorozata, mert Mucha növényi motívumait használta fel Magyar Ede a Reök-palota tervezésekor. A lila írisz a kiállított munkákon, és az épület külső díszítésén, és kovácsoltvas korlátjain egyaránt feltűnik.
Ezen kívül csomagolásterveiből is láthatunk néhányat. Olyan mindennapi használati tárgyak csomagolásai, amik alapvetően nem tekinthető művészeti alkotásnak, de utókor mégis megtartotta, és művészi értékkel ruházta fel. Egyrészt azért, mert olyan precizitással dolgozott rajta a művész, másrészt pedig ezzel felidézik azokat a boldog békeidőket, azt az igényességet, ahogyan korábban, még a túlfogyasztás előtti időkben a tárgyakkal bántak.

A kiállítás egészen a nyári tárlat kezdetéig, május közepéig megtekinthető.

A szerzőről