Pp kicsi 45
2017-07-26
Molnarjanos barlang 570x427

Ha nyár, akkor utazás!

Történelem, kultúra, természet – biztos Te is megtalálod a hozzád illő várost. (Szabó Nándor Zsolt cikke)

Szalajka-völgy

A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb része. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

Rám-szakadék

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy bemutatja a különböző vulkáni rétegeket.

Molnár János-barlang

A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 100 és 116 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Tihanyi levendulás

tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az 1920-as évek közepén Bittera Gyula, neves gyógynövényszakértő telepítette az első levendulásültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. A területen 1986-ban újraindult a levendulatermesztés. Közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.

Kaptárkő, Szomolya

kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. A bükkaljai riolittufa területen jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével

 

A szerzőről