Pp kicsi 45
2017-11-19
56 nyito

Verssel emlékezünk

Ünnepi válogatásunkban ismert és kevéssé ismert "ötvenhatos" versek részleteit olvashatjátok, illetve meg is hallgathatjátok a felvételeken (a címekre kattintva). (Pásztor Pálma cikke)

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Illyés Gyula verse 1950-ben született és fájdalmas erővel, egyetlen hatalmas körmondatban érzékelteti a Rákosi-diktatúra zsarnokságát. Azt a kort, amely végül elvezetett '56-hoz. A vers az élet minden területén megmutatja, hogy a zsarnokság miként hódít az emberi viszonyokban, a magán- és közéletben éppúgy, mint a lélekben.

"Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsõben,
nemcsak a börtönökben, 
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó õr szavában,
ott zsarnokság van (...)"

Jáger László: A lyukas zászló

A Bem téren tüntetők egyszer csak azt kezdték skandálni, hogy “Nemzeti zászlót a külügyre!” A minisztérium dolgozói kicserélték a Rákosi-címeres magyar zászlóra; erre  “Nem a mi zászlónk, le vele!” következett. Végül bevonták a zászlót, és hamarosan kivágott címerrel jelent meg újra, amit üdvrivalgás fogadott, és az ekkor már körülbelül 50 ezer fős tömeg követte a példát. 

"Nem tépett rongydarab, még csak nem is szakadt 
vágta kés és olló, mi kezünkbe akadt 
a fényes selyemből azt a gyűlölt jelet 
elégetve vele mindazt, amit jelent (...)"

Nagy László: Varjú-koszorú

Sortüzek döreje szédít,
szív szakad és vakolat,
gyász-szalagok közt az Édes
már megint sírvafakadt.

Fél a fű, a vézna füst is
ijedten legöndörül,
félelem dobog a házban,
a tájban körös-körül.

Fekete bársony-koloncok
örvenyét veti az ég,
varjú-koszorú fölöttem,
rajtam hideg veriték
.

Márai Sándor: Mennyből az angyal

Talán az egyik legnépszerűbb ötvenhatos vers, amelyet Márai amerikai emigrációjában írt. (Nyolc évvel korábban hagyta el az országot.)

"Miért, hogy meghasadt az égbolt, 
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.” 
Nem érti ezt az a sok ember, 
Mi áradt itt meg, mint a tenger? 
Miért remegtek világrendek? 
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. 
De most sokan kérdik: mi történt? 
Ki tett itt csontból, húsból törvényt? 
És kérdik, egyre többen kérdik, 
Hebegve, mert végképp nem értik – 
Ők, akik örökségbe kapták –: 
Ilyen nagy dolog a Szabadság ?"

Bereményi Géza: Corvin-köziek

Bár szigorúan véve nem vers, hanem dal, részlete mégis helyt kapott megemlékezésünkben. Mert olyan nemesen egyszerű és (talán ezért is) olyan szívbemarkoló.

"(...) Corvin közben énekeltek mind a nagyfiúk. 
Isten szeme rájuk akad, aztán tovafut, 
másutt keres rongylángra valót, 
máshol gyújtja embert és a szót. 

Újabb tankok jöttek - súgta szomszéd 
nagyfiú, 
lőtt árvára újabb árva, folyt a háború, 
és a világ sose tudja meg, 
kik voltak a Corvin-köziek (...)"

 

A szerzőről