Pp kicsi 45
2018-05-27
2983f6ee4d6b4d5ca4d5d9ddbffce46d 2

Az ezerarcú NŐ Szegeden

Nőnapi előzetesünkben ismert és kevéssé ismert női szobrok titkairól olvashattok. (Pásztor Pálma cikke)

Kalapos hölgy

A merengő tekintető lány jó környéket választott a szemlélődésre: a Tisza-partot (nevezetesen a Korányi fasort). Különösen a fiatalok körében népszerű, még kedvelt selfie-témává is "előlépett". A szobor pontos neve egyébként "Kalap alatt", és Lapis András alkotása. Másolata pedig még Franciaországba is eljutott: a Párizsi Magyar Intézet előtt található.

Kenyérszegő-szobor

A barátságos mosollyal kenyeret szelő asszony szeretetet és otthonosságot sugároz. Pátzay Pál szobra eredetileg a Klauzál tér sarkában állt az egykor híres szegedi kenyérpiacra emlékeztetve, mai helyére (Dugonics tér) csak 2001-ben, a belváros rekonstrukciója után került. A művész az avatást már nem érte meg, özvegye pedig egy iskola javára ajánlotta fel a szerzői díjat.

A Tavasz a Füvészkertben

A karcsú nőalak nevét talán nem sokan ismerik, de ha azt mondom, hogy a lótuszos tavat őrző szoborról van szó, akkor már mindjárt ismerősebb, igaz? Tápai Antal munkája, aki először főiskolás éveiben gipszből mintázta meg. Később egy görög műgyűjtő akarta megvásárolni, azonban  Pálfy György tanácsnok ezt meghiúsította. Ekkor öntették bronzba a szobrot, amelyet az Újszegedi Vidámparkban állítanak föl. Innen kerül 1976-ban a mai helyére.

Táncosnő

Csáky József eredetileg nem köztéri szobornak szánta, az pedig, hogy a kecses szobrocska végül egy kutat díszít majd, végképp nem szerepelt a művész tervei között. A kis táncosnő kalandos utat járt be: 1961-ben a Honvéd téren állították fel, 1969-ben áthelyezték a Klauzál térre, majd 1982 júliusában foglalta el jelenlegi helyét: azóta az Anna-kutat díszíti. 

Beszélgető nők a Tömörkény előtt

Ki mondta, hogy múzsa csak különleges teremtés lehet? A két nőalak éppolyan hétköznapi, mint mi magunk. Akár a gimnazisták is cseveghetnének így, mielőtt hazaindulnának egy hosszú nap után. És épp ezért könnyen belopják magukat az ember szívébe. 

Szeged Múzsája

Lapis András 2,3 méter magas, csaknem nyolc mázsa súlyú szobra a Glattfelder Gyula téri szökőkútban található. A magas nőalak ruhája alja szétterül a hullámokon, rajta pedig a várost jelképező épületeket – a Dóm, a Dömötör-torony, a múzeum, a városháza, a színház és az alsóvárosi ferences templom – fedezheti fel a szemlélő.

A szerzőről