Pp kicsi 45
2018-11-21
Cultura gulacsy lajos varazslat1906 07 reszlet

Ünnepeljük együtt a magyar festészet napját!

A magyar festészet napja (október 18.) alkalmából kevéssé ismert alkotásokkal, illetve alkotókkal készültünk.

M.S. mester: Vizitáció (16. század)

A késő középkori magyar festészet legkiválóbb, ámde anomin mestere. Egyes feltevések szerint német származású volt, de egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy egy Sebestyén nevű magyar festőről van szó. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában,és művészete olyan világszerte ismert nagyságokkal rokon, mint például Dürer. Csupán hét képe ismert, amelyek egykor a selmecbányai Szent Katalin katolikus templom főoltárát díszítették, ma azonban már másutt találhatóak. Legismertebb az itt is látható Vizitácjó, amely Máira látogatását idézi Erzsébetnél.

Bogdány Jakab: Madaras csendélet (17-18. század)

Bár magyar származású volt, de külföldön futott be karriert. Tanulmányai során nagy hatással voltak rá a holland festők, de művézete nem puszta másolás. Egyéni stílusa alapját a a világos színezés és a statikus szemlélet adja.1694-től a londoni királyi udvar vezető egyéniségei kezdték foglalkoztatni, több uralkodó is foglalkoztatta, például II. Mária királynő a tükörtermének kifestésével bízta meg.1700-ban már angol állampolgár lett. 

Madarász Viktor: Zách Felicián (19. század)

Madarász Viktor a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója. A festmény a királynő öccse által meggyalázott Zách Klára tragédiáját meséli el. A történetnek gyönyörű irodalmi feldolgozását Arany balladájában is olvashatjátok.

Gulácsy: Francesca Rimini és Paolo Malatesta (19-20. század)

A tragikus sorsú Gulácsy művészete a preraffaelitizmus magyar változata, de hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus is. Grafikái a kevéssé közismert alkotásai közé tartoznak; ezekből a legismertebb azonban a Francesca da Rimini és Paolo Malatesta című akvarellje, amely a festő reneszánsz Itália iránti rokonszenvéről tanúskodik. A szerelmespár történetét Dante örökítette meg az Isteni színjátékban. Francesca Rimini uralkodójának volt a felesége, de beleszeretett a sógorába. Amikor a férj meglepte őket szerelmi légyott közben, megölte őket. 

106. Szerelem vitt kettőnket egy halálba, / ki vérünk ontá, azt Kaina várja.« / a gyászos pár ily szavakat kiálta. 
127. Egy nap előttünk egy könyv nyitva állott,/ olvastunk benne Lancelotto rejtett szerelméről,/ s senki ránk nem vigyázott.
130. Szemet ez gyakran szememen felejtett/ s arcunk az olvasásba belesápadt,/ de főleg egy pont lett, amely megejtett.
133. Szent mosolyáról olvasván a vágynak,/ mely csak egy csókra szomjazik bolondul:/ ez, aki tőlem többet el se válhat,
136. ajkon csókolt, remegve izgalomtul,/ így Galeottónk lett a könyv s írója./ Aznap többet nem olvasánk azontul.«

Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja freskói (20. század)

A modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége volt. Harsány színekkel alkotott, művészetét monumentális, ugyanakkor dinamikus kompozíciók jellemzik. Gyakran festett cirkuszi, vásári, illetve az alföldi nép életét bemutató képeket. Nekünk, szegedieknek pedig a Hősök kapuja freskóiról lehet ismert.

A nyitóképen Gulácsy Lajos: Varázslat  (A varázskó kertje) című festményének részlete látható.

A szerzőről