Pp kicsi 45
2019-03-25
Gulc3a1csy rc3a9szlet

„Angyali lélek egy szatír testében” - Gulácsy Lajosra emlékezünk

Barátja, Juhász Gyula nyilatkozott róla egyszer így a 87 éve, 1932. február 21-én elhunyt tragikus sorsú magyar festőről. Halála évfordulóján a leghíresebb és legmisztikusabb képei közül szemezgetünk. (Holecska Tünde cikke)

Paolo és Francesca

Ezen a korai képén örökíti meg a Dantétól ismert szerelmespárt, Francesca da Rimini és Paolo Malatestát. Az ő történetük az Isteni színjátékban a „szerelem bűnöseié”: Francesca férje fivérébe, Paolóba szeretett bele hirtelen és visszavonhatatlanul, és mindkettejük vesztére. Férje, amikor tudomást szerzett szerelmükről, mindkettőjüket megölte. 

Varázslat (A varázsló kertje)

A hosszabb címet nézve sokunknak Csáth Géza hasonló című novellája juthat az eszünkben, pedig a két műben csupán az álomvilág megléte a közös. A Varázslat érzékeny, odaadó és egyben birtokló szerelmes idillje Gulácsy egy olyan festménye, ahol a táj nem fő-, csupán mellékszereplőként van jelen: az apró virágok finoman körbefonják a kertnek a férfi számára legfőbb ékességét.

Na’Conxypánban hull a hó

Magát Na’Conxypánt  ő alkotta meg. Szerinte ez egy ország „valahol Japán és a Hold között”. Legelőször 1902-ben festette meg, ám nemcsak a festővásznon örökítette meg: több novellát is írt róla. Sőt, „országa” nyelvéhez még külön szótárt is szerkesztett.  Na’Conxypán terei nyomokba a festő által annyira szeretett olasz kisvárosokra emlékeztetnek, alakjai pedig megfoghatatlan, hol régimódi kosztümös, szűzi lények, hol pedig félelmetes lidércasszonyok.

Az ópiumszívó álma

Kortársai és barátai utólag már Na’Conxypan feltűnését – mely lassan Gulácsy saját, különbejáratú univerzumává alakult – is a festő elmebajának egyik első megnyilvánulásaként értelmezték. Gulácsy előbb ebben „temetkezett el”, aztán viszont már a lipótmezői elmegyógyintézetben. Itt festette Az ópiumszívó álmát is, mely egyébként egy jóval nagyobb méretű kép, az 1910-es évek elején elkészült és aztán feldarabolt Rococo concerto egy teljesen átfestett részlete.

Extázis

Gulácsy viszonya a nőkhöz meglehetősen ellentmondásos volt. A fentebbi két képénél, a Varázslatnál és a Paolo és Francescánál harmonikus, egészséges kapcsolatok illúzióit ábrázolta, míg itt, az Extázisban (és több hasonló képénél is) egy merőben élénk és felkavaró képet láthatunk. Ennek a kettősségnek az oka részben az édesanyával való túl szoros, a festő számára már-már fojtogató kapcsolat lehetett, részben pedig a kortársak által alapvetően visszafogottnak ismert, szemlélődő természete. 

Sétalovaglás

Legutolsó festményét még éppen be tudta fejezni 1924-ben, mielőtt vaksága elhatalmasodott volna rajta. Gulácsy Lajos 1932-ben, mindössze 49 évesen távozott abba a földöntúli világba, amelynek képzeteibe menekült már az életében is.

 

 

 

A szerzőről